közben újabb novella íródott | 2009. június 23.
3 komment | Címkék: iras, novella, parhuzamosok a vegtelenben, SF

Nyaralni voltam Balatonunk hűs habjai közt, és ez jó lehetőségnek tűnt a következő Metagalaktikába szánt elbeszélésem megírására (ahol többedmagammal az elmúlt évtized magyar tudományos-fantasztikumát illusztrálom majd - már megint egy felkérésre írt mű, igen). A mellett, hogy azért két kilenc hónapos sráccal a nyaralás már korántsem olyan jó lehetőség az írásra, azért néhány nap alatt megírtam, amit elterveztem. Lesznek benne idegen ügynökök, Itala és WM márkájú automobilok, egy robur és a kongresszusi Európa koronás fői.

Szeretem az alternatív sf-t. Íme az eleje, kedvcsinálónak:

Nos igen, akkor is az az álom találta meg Aurel Geront. Nem ez volt az események kezdőpontja, de kétség kívül hatásos ezzel kezdenem a történtek elbeszélését.
Geron úr izzadtan és riadtan ébredt, telve bizonytalansággal, ujjai belemélyedtek a bérelt lakás levendulaszagú ágyneműjébe.
Nem, nem rémálom volt. Nem találták meg rémálmok egészen kisded kora óta – vagy ha mégis, azokra sohasem emlékezett ébredéskor. Ez valami egyéb volt; különös és nyomasztó érzés, mélyen a gyomrában. Olyan érzés, mintha lényében kettészakadt volna. A bizonytalanság, hogy elvesztett valamit, amit nem lett volna szabad.
Ezekben az álmokban idegen dolgokat látott, különös városokat, tárgyakat, embereket. Ezekben az álmokban ő is idegen ember volt.
Egy utcán, a fakó fényudvarral villódzó reklámfeliratok alatt emberek sétálgatnak. Az épületek csupa üveg és fém tornyok, egészen derengő éjszakai égboltig magasodnak. Még sohasem látott ennyi reklámcégért egy helyen.
Senkinek sem jutna eszébe ennyit kitenni.